Fejlesztőrendszerek

Többféle eszközt és módszert lehet használni egy webes alkalmazás kivitelezéséhez. Szem előtt kell tartani a későbbi továbbfejlesztésekhez szükséges időt és természetesen azt is, hogy az adott feladat megoldásához mi vezet a leggyorsabban és legegyszerűbben. Én a következő fejlesztést segítő eszközöket használom attól függően, hogy mi és mekkora a feladat:

• Kohana framework az egyszerűbb, gyorsan kivitelezhető feladatokra
• NetBeans PHP IDE
• Drupal
• Wordpress

Érdekes módon amikor komolyabban elkezdtem foglalkozni PHP-s oldalak fejlesztésével, saját kódot használtam mindenféle objektum-orientáltság nélkül. PHP4 korai változataiban persze nem is volt erre nagyon lehetőségem. Néhány közösségi oldal lefejlesztése és karbantartása viszont meggyőzött arról, hogy a saját PHP kód nem alkalmas több, bonyolultabb és elsősorban üzleti alkalmazások kivitelezéséhez. Miért is? A rendszer miatt. Minden nagyobb vállalat annak köszönheti a sikereit, hogy rendszerben gondolkodik. A McDonalds például szigorú szabályokat határoz meg az összes logóját viselő gyorsétterem számára. Ez szavatolja, hogy ha bárhol a világon bemegyek egy ilyen gyorsétterembe, ugyanazt a minőséget kapom Krétán, Bécsben és a Moszkva téren is.

Rájöttem, hogy ha én is minőséget szeretnék nyújtani az ügyfeleim számára, ahhoz meg kell határoznom magamnak egy szigorú rendszert, amit mindenáron követek minden egyes munkával kapcsolatban. Itt írhatnék a marketingtől kezdve a grafikus munkán át több folyamaton keresztül a kész munka átadásáig, de most csak a fejlesztésről fogok írni.

Azt tudni kell rólam, hogy megszállott Windows gyűlölő vagyok, így a fejlesztőkörnyezet kiválasztásakor is mindenképpen linuxos, ha lehet szabad szoftvert használok. Az évek során kialakult egy remek környezet a megfelelő összetevőkből. Röviden mindegyikről egy keveset:

• Archlinux. Mint a honlapján is olvasható: könnyű, kicsi és gyors. Itt az tetszett meg, hogy más disztribúciókhoz képest mennyivel jobban testreszabható. Kapok egy alaprendszert, amit én magam bővítek ki. Tehát nem kapok előre telepítve többszáz olyan alkalmazást, amit nem használok, hanem én rakom össze magamnak, amire szükségem van.
• Netbeans IDE: Nagyon jól együttműködik (vagy legalábbis együttműködésre lehet bírni) a Kohana keretrendszerrel. Kódkiegészítés, beírás közbeni ellenőrzés.
• Geany: gyors forráskódszerkesztő általános feladatokra és Drupal template szerkesztésre. Nincs benne értelmes kódkiegészítés, de ilyenkor nem is szokott kelleni.
• Drupal: Nagyobb portálokhoz ezt szoktam ajánlani, mivel rengeteg modul elérhető hozzá a közösségtől, így nem kell mindent külön lefejleszteni, csak testreszabni. Webáruházakhoz is sok lehetőség közül lehet válogatni.
• Wordpress: személyes bemutatkozó oldalak számára a legegyszerűbb megoldás. Művészek, üzletemberek, politikusok számára a leggyorsabban összeállítható bemutatkozó és blogoldal. Remek közösségi támogatással és dokumentációval.
• Kohana: Utoljára említem, de a leghasznosabb eszköz PHP fejlesztéshez. Önálló megoldások készíthetőek benne bonyolult és hosszadalmas PHP fejlesztés megkerülésével. Aki most arra gondol, hogy ez egy varázslóhoz hasonló valami, nagyon téved. Arról van szó, hogy objektumorientált módon előre megírt PHP osztályokat használok különböző alkalmazások fejlesztéséhez. Mindig vannak olyan részek, amiket amúgy minden egyes alkalmazáshoz használni kell, például adatbáziskapcsolat, url generálás. Kohanával ezt néhány sor írásával meg tudom oldani, tehát többszörösére növeli a hatékonyságot, és átlátható kódot eredményez.