1 minute read

Kicsit kinőttem már abból a korból, amikor minden munkalehetősgre gondolkodás nélkül igent mondok, de most gondolkodtam el azon, hogy az utóbbi időben megszaporodtak azok a megkeresések, amik elakadnak ott, hogy megbeszélem az ügyféllel a munka részleteit, elkészítem a terveket, pontos specifikációt, talán még a grafikus is csinál egy-két layout tervet egy régebbi szívességemért cserébe. Nem kevés előkészület ez, de a megrendelőről ezután nem is hallok, holott eddig komoly érdeklődést mutatott és sürgette is a dolgot.

Aztán az ötletemet később viszontlátom ugyanazon az oldalon, mint amin dolgoztam. Hogyan lehet ez? Nem gondolom, hogy az eddigi munkáimat látva meggondolta magát, hiszen az ő megvalósításán látszik, hogy amatőr munkája. Amerikai fejvadász cégek egyfajta black-hat módszere ez, amit úgy látszik, kezdenek kis hazánkban is felfedezni. Úgy működik, hogy megkeresnek több programozót/designert egy konkrét munkával, tőlük árajánlatot kérnek angol nyelven, majd pedig vagy azt mondják, hogy köszönik, nem erre gondoltak vagy pedig egyszerűen csak nem jelentkeznek többet.

Aztán a több designer és programozó specifikációjából a “fejvadász” elkészít egy profinak tűnő specifikációt, amit ki tudja ki, de megcsinál. Én diákmunkára vagy kínai munkaerőre gondolok, nem tudom elképzelni, hogy európai programozó annyiért el tud vállalni ilyen munkákat, hogy az a fejvadásznak is megérje. Ja még egy nagyon fontos momentum. Az ötletek csak annyira köszönnek vissza az elkészült termékben, hogy azért éppenhogy ne lehessen perelni.

Tehát csak vigyázzunk!

Updated:

Comments