1 minute read

M. Katonka Mária újságírónő kiadványaiban megjelent egyik visszaemlékezése Salzburgból, az utolsó alkalomkor, amikor még a hadifoglyokkal a rokonok beszélhettek három percet. M. Katonka Mária így emlékezik vissza Szálasi Ferenc utolsó szavaira, amit még a testvérei között válthatott:

Kérem, figyeljen. Minden szót figyeljen, amit most mondok s ne feledje el! Mi, akik itt vagyunk, mind tudjuk, hogy mi vár reánk. Kivégeznek bennünket otthon, mert ha a mai magyar kormány bennünket egyszer megkap, többet el nem ereszt csak a halál árán.

Mi, akik itt vagyunk, krisztusi erkölcsökre akartunk emelkedettebb és nemzeti életet élő, becsületes emberi társadalmat építeni. Az igazság elbukott.

Természetes következmény, hogy hordozóinak el kell tűnniük. Maga talán túléli ezt az esemény, ezért magára bízom üzenetem, s tudom átadja azt.

Üzenem minden magyarnak, legyen erős lélekben, bármit hoz az idő, össze ne roppanjon, mert végül mi győzünk…! Az Igazság a mi nevünkben, ha már nem leszünk is. Délkelet-Európában győz a magyarok igazsága… ebben a tudatban vagyunk erősek itt bent, s várjuk további sorsunkat.

Endre László nézett át hozzánk, az utolsó szavakat meghallva, odaszólt.

Igen, kérem, így van… ezt üzenem én is. Követőimnek adja át mindazt, amit Szálasi Ferenc mondott, az én nevemben is.

A harmadik ablaknál Imrédy Béla hallotta meg Endre László üzenetét és ő is átszólt hozzánk.

Üzenem minden magyarnak, hogy minden párt fölött áll a nemzet. Ezt tartsa szem előtt minden igaz magyar.

Szegény Imrédy Béla, falhoz támaszkodva beszélt, a lábán már alig tudott vánszorogni, 40 kg volt az éhezéstől…!

Szálasy Ferenc folytatta.

Örömmel vettem tudomásul, amit az angolszászok itt közöltek velem egy kihallgatás után, hogy Budapest védelme során, a mi harcunk tette lehetővé, hogy az orosz haderő a mai helyén áll, s az angolszászok kedvezőbb pozíciót érhettek el Európában. Elégtétel ez nekem a kiömlött sok magyar vérért…!

Azután azt kérem közölni majd, ha az ideje elérkezik, hogy az új Honfoglalás után olyan államformát alkossanak, ahol a dolgozó rétegek egymás mellett lesznek, egymást kölcsönösen megértik és támogatják, megbecsülik.

Nem, kedves innen nem szabadulunk, ha egyszer kiadnak bennünket. A mai magyar kormány börtönéből a mi útunk az Úristen trónusa elé vezet majd, ahol leborulva kérjük a Magyar Népünk szabadságát és boldogulását.

Updated:

Comments